A kölyökkutyák agya olyan, mint a szivacs. Nagyon gyorsan tanulnak, úgyhogy nem tudjuk túl korán elkezdeni a képzésüket.

Az életkori sajátosságokra azonban oda kell figyelnünk! A kicsik jellemzően hamar elfáradnak, ezért csak pár perc tanításra készüljünk egyhuzamban, utána hagyjuk őket pihenni. Az is általános, hogy nem tudnak sokáig egy dologra koncentrálni – csakúgy, mint a kisgyerekek -, ezért célszerű változatossá tenni a gyakorlásokat: egy-két feladat után iktassunk be egy kis játékot. Ez azért is jó, mert a játék jó hangulata összekapcsolódik a tanulással, és így később is szívesen fog dolgozni a kutyusunk.

Száraz Kata gondolatai a kölyökkutya neveléséről a Gondos Gazdik blogon

Egy sikeres feladat-végrehajtásért remek jutalom egy közös hancúrozás, amiért legközelebb is megéri szót fogadni. Általában a kutyák képzésénél, így a kölyök kutyusoknál is, a tanításban – álláspontom szerint – a legjobb eredményeket pozitív megerősítéses technikákkal érhetjük el. Pozitív megerősítéskor a kutyát megjutalmazzuk azért, ha valamit jól csinál, ezáltal az adott cselekvés előfordulásának gyakoriságát megnöveljük. Ha mindig kapok 1000 Ft-ot, amikor megdicsérem a szomszéd kertjét, akkor minden alkalmat meg is fogok ragadni, hogy áradozhassak egy kicsit a begóniáiról.

Persze a kutyákat nem lehet pénzzel kifizetni, helyette használhatunk jutalomfalatot, játékot, szóbeli vagy fizikai dicséretet.  A megfelelő jutalom megválasztásakor azt tartsuk szem előtt, hogy a kutyánk számára valóban örömteli legyen az adott dolog. Hiába próbálok például egy izgága kölyköt megsimogatni, ha ő inkább szaladna egy nagyot.

A kiskutyák neveléséről Száraz Kata gondolatai a Gondos Gazdikon

Tanításhoz szeretek klikkert használni, amit biztosan nagyon sokan ismernek már. Ez egy kis műanyag doboz benne egy fém lapocskával, amit, ha megnyomok, jellegzetes hangot ad. Ha a kutyámnak minden egyes „klikkelés” után adok egy falatot, akkor hamar rájön, hogy a klikker hangja valami jót jelent.

Amint ezt már megtanulta, el tudom kezdeni arra használni, hogy megjelöljem a cselekvésében – azáltal, hogy klikkelek – azt a pillanatot, amikor valamit jól csinált. Például, ha ülni szeretném megtanítani, abban a pillanatban fogom nyomni a klikkert, amikor a kutyus feneke leért a földre, innen ő tudja, persze azért nem elsőre, hogy ez a helyes pozíció, amit várok tőle. A kölykök jellemzően elég fürgék, szinte azonnal ugranak is fel, a klikker segítségével viszont akár egy pillanatot is el tudok kapni, meg tudok erősíteni.

A mindennapok során nagyon fontos, hogy a kutyám rendesen tudjon pórázon sétálni, ezt kölyökkorban, már csak a kutya méretéből fakadóan is, egyszerűbb elérni. Ha a kutyám az első pillanattól kezdve azt szokja meg, hogy amint megfeszül a póráz, gazdája megáll és nem halad tovább egészen addig, amíg a kutya vissza nem lép hozzá, akkor nem kell már vele ezért birkóznom, amikor 30-40 kg-os lesz. Természetesen ez testmérettől független, hiszen egy kistestű kutyát könnyedén megtartok, még ha teljes erejéből húz is, ez azonban nem egészséges neki, különösen, ha nyakörvben van.

Kiskutyák nevelés a Gondos Gazdik blogon

Mit is akar a kutya elérni a pórázhúzással?

Hogy mielőbb jussunk már oda, ahova ő szeretne, de ha a húzással pont az ellenkezőjét éri el, azaz nem közelítünk a célhoz, hamar rájön, hogy jobban jár, ha mellettem jön. Főleg, ha még dicsérem is olyankor, amikor szépen, laza pórázon sétál. Eleinte a megálláson kívül nyugodtan segíthetek neki egy kis csalogatással, hogy visszataláljon mellém, hamarosan azonban észre fogom venni, hogy már magától visszajön, hívás nélkül, és idővel már nem is próbál meg húzni. Ez egy egyszerű tanításos technika, aminek a kulcsa a következetesség, hogy soha ne haladjunk feszes pórázon.

Az éremnek azonban csak az egyik oldala a tanítás, amivel nyugodtan legyünk bátrak és kezdjük el amilyen hamar csak tudjuk! A másik oldal a fegyelmezés, a szabályok kialakítása, ahol kiemelkedően fontos, hogy következetesek legyünk: ha valamit nem szabad, akkor egyszer sem szabad.

Legyünk határozottak, egyértelműek és hitelesek, így leszünk sikeresek, ha tényleg véget szeretnénk valaminek vetni. Bár a kölyökkutyák tündériek és állandóan nevetésre késztetnek bennünket, mosolyogva nem lehet őket fegyelmezni, mert nem vesznek minket komolyan.

Mindig azt gondoljuk végig egy-egy viselkedésnél, hogy amikor nagyobb lesz a kutyám, akkor is aranyosnak találom-e majd, amit csinál, és eszerint engedjem, vagy tiltsam. Például, amikor az aprócska szőrpamacs a lakásban odaszalad hozzám és felugrál, könnyen lehet, hogy kacagok rajta, hogy milyen aranyos, de ha majd 30 kg-os lesz, akkor is örülni fogok? Vagy ha éppen nem a lakásban teszi meg ezt, hanem kint a kertben, miután alaposan összesározta a tappancsait?

Gondos Gazdik blog Száraz Kata a kiskutyák neveléséről

Jobban járunk, ha az ilyen viselkedéseknek már kicsi korban gátat szabunk. Azt próbáljuk meg kideríteni, hogy miért teszi az adott dolgot a kutya és ügyeljünk arra, hogy ne érje el a célját. Maradjunk az előbbi példánál, az ugrálásnál. Vajon mit akar ezzel elérni a kutya? Nagy valószínűséggel azt, hogy figyeljek rá, foglalkozzak vele. De nem éri el a célját, ha ahelyett, hogy megsimogatom vagy rászólok, egyszerűen hátat fordítok neki és nem veszek róla tudomást., Amikor viszont lent van mind a négy lába a földön, megdicsérem.

A fegyelmezésnek rengeteg eszköze lehet, például a rászólás a figyelmen kívül hagyás, vagy ha határozottan megfogjuk kiskutyánkat – arra nagyon figyelve, nehogy fájdalmat okozzunk neki. Ezek, és még sok más módszer, hatásosak lehetnek, ha megfelelően és jó időben alkalmazzuk.

Arra figyeljünk oda, hogy ha egy adott dologért nagyon sokszor ugyanazt a retorziót alkalmazom, és mégis újra meg újra előfordul, akkor valószínűleg nem a megfelelő eszközhöz nyúltam.

Bár kölyökkorban sok problémának elejét lehet venni tudatos neveléssel, akkor sem kell elkeserednünk, ha valahol félrecsúsztak a dolgok, hiszen a felnőtt kutyák is nagyon sokáig fogékonyak a tanulásra és alakítható viselkedésük. Csak arra ügyeljünk, hogy felismerjük, ha nem tudjuk egyedül megoldani a helyzeteket és kérjünk segítséget szakembertől.

Írta: Száraz Kata, a Gondos Gazdik szakértői csapatának kutyatréner tagja