Először is fontos tudnunk, hogy az egészségügyi problémákat két nagy csoportba sorolhatjuk.

Az első csoportba tartoznak a genetikailag meghatározott betegségek, melyek többnyire bizonyos fajtákra jobban jellemzőek, mint a többire, ezeket nevezzük örökletes fajtadiszpozíciós betegségeknek. Ezek általában tudatos tenyésztési munkával, a tenyészállatokon elvégzett genetikai vizsgálatokkal szűrhetők, és előfordulásuk az utódokban minimálisra csökkenthető.

Van azonban az egészségügyi problémáknak egy olyan csoportja, melyek vagy nem szűrhetők egyelőre még biztosan: az úgynevezett többfaktoros vagy alkati problémák (pl. a diszpláziák), melyeknek az utódokban való előfordulása csak valószínűsíthető.

Előbbiekről számos nyilvántartást vezetnek*, a választott fajta alapján könnyen tájékozódhatunk afelől, hogy milyen problémák fordulhatnak elő, és láthatjuk azt is, hogy az adott probléma milyen módszerrel ill. biztonsággal szűrhető. Az utóbbiak esetében a hajlam öröklődése valószínűsíthető, de nem minden esetben zárható ki teljesen.

Érdemes azzal is tisztában lennünk, hogy ezek a betegségek nem csak a fajtatiszta állatokat érintik, hanem keverékek esetén is jelen vannak. A különbség abban áll, hogy egy fajtáját szerető, elhivatott tenyésztő a lehető legtöbb, szűrhető és kiküszöbölhető betegségtől mentes szülőpárokkal végez tudatos tenyésztői munkát, míg a szaporító, a megélhetési tenyésztő és a véletlen szaporulat esetében erről nincs szó, sem fajtatisztának látszó, sem keverék kutyák esetében.

Az alábbiakban igyekeztünk a leggyakoribb, típusokra jellemző problémákról egy rövid összefoglalót adni.

Mozgásszervi problémák

Közismert mozgásszervi problémák a főként nagytestű (de néhány közepes vagy kistestű fajtában is egyre gyakrabban előforduló), nagy növekedési erélyű kutyákra (például labrador retriever, golden retriever, német juhászkutya, német boxer stb. és keverékeik) jellemző ízületfejlődési rendellenességek, az úgynevezett diszpláziák (csípő, könyök).

Ezekről a betegségekről tudjuk, hogy részben kiszűrhetők, hiszen a kialakulásukra való hajlam öröklődik, viszont a betegség kifejlődése többtényezős, fontos szerepet játszik benne a genetikai háttéren kívül a megfelelő táplálás és fizikai aktivitás a felnevelés során, valamint a megfelelő táplálás élethosszig.

Számos tudományos kísérletet, megfigyelést végeztek ebben a témában, olyanokat is, melyek kölyökkortól élethosszig követték egy adott állat csípőízületének állapotát. Ezek alapján ma már tudjuk, hogy akár mentes, akár terhelt szülőktől származik is a kiskutya, a fent említett tényezők képesek mind pozitív, mind negatív irányba is befolyásolni az állapotot, illetve, hogy még a megbetegedés jelenléte esetén is lehetséges hosszú távon panaszmentes és jó minőségű életet biztosítani az érintett állatnak.

A következő gyakori probléma a kistestű kutyákra jellemző térdkalácsficam vagy patella luxatio (például bichon havanese, bichon bolognese, shih-tzu, yorkshire terrier stb. és keverékeik), melynek súlyossága alapján több fokozata létezik. A rá való hajlam szintén öröklődik, ám az utódban lehet a szülőénél enyhébb vagy súlyosabb fokú is a megjelenése.

Ennél a problémánál is kulcsfontosságú az élethosszig tartó megfelelő kondíció megtartása (megfelelő izomzat, testsúlykontroll), szükség esetén az időben elvégzett műtéti korrekció és utána a szakszerű rehabilitáció (gyógytorna), súlyos esetekben a megfelelő fájdalomcsillapítás alkalmazása, akárcsak a diszplázia esetén.

Végül, de nem utolsósorban ide tartoznak a gerincet érintő problémák, ezek közül is a leggyakoribb a „tacskóbénulás” néven ismert gerincsérv vagy porckorongsérv, mely leginkább a hosszú gerincű és ahhoz képest alacsony (például standard méretű tacskó és keverékei), vagy kiemelkedően nagy aktivitású kutyákra jellemző, de bármely fajtában előfordulhat.

Ezeknél az állatoknál, különösen azoknál a mozgástípusoknál, ahol a mellső végtagokra nehezedik az állat szinte teljes testsúlya (pl. lépcsőzés, ugrálás lefelé), a hátsó végtag holtsúlyként himbálódzik, nagyobb terhelést róva a gerincoszlop bizonyos pontjaira, ahol nagyobb lesz így a porckorongok elmozdulásának az esélye. A súlyosabb probléma kialakulásához hozzájárul a nem megfelelő terhelés és mozgás, az elhízás, illetve az életkor előrehaladtával a porckorongok rugalmasságának csökkenése is.

A megelőzéshez vagy a súlyosság csökkentéséhez nagyban hozzájárulhatunk azzal, ha kedvencünket egész élete során megfelelő kondícióban tartjuk és a méretéhez, alkatához megfelelő aktivitást biztosítjuk számára.

Ha megtörtént a baj és észrevesszük a hátsó végtagokon a hirtelen fellépő jellemző mozgászavart (tipegve járás, keresztbe lépés, lábfej húzása, csoszogás, rogyadozás stb.)  vagy a bénulást, elengedhetetlenül fontos, hogy mielőbb szakszerű ellátásban részesüljön az állat (az esetek 90 százalékában műtéti beavatkozásra van szükség, nagyon rövid időn – napokon – belül), hogy elkerüljük a maradandó károsodást, és ebben az esetben is kiemelten fontos a szakszerű rehabilitáció.

Rövid orr problémák, a brachycephalia következményei

Manapság egyre divatosabbak a nyomott orrú, rövid arckoponyával rendelkező fajták (például mopsz, francia bulldog, boston terrier, shih-tzu, pekingi palotakutya stb.) és azok keverékei. Sajnos azonban mostanra ezek a fajták olyan túlzó mértékben torzított anatómiai viszonyokkal rendelkeznek, hogy legtöbbjük számára életük kezdetétől fogva minden egyes lélegzetvétel küzdelmes, az egyéb problémákról nem is beszélve. Gyakran fordul elő az arckoponya torzulása miatt a fogak torlódása, számbeli- vagy helyeződésbeli anomáliák, amelyek hosszú távon komoly fogászati problémákhoz vezetnek. Szinte minden esetben beszűkült orrnyílásokkal, szűk orrjárattal, rendellenes méretű vagy alakú lágyszájpaddal, légcsőszűkülettel találkozunk, többnyire ezek közül egyszerre többel is, melyek figyelembevételével érthető, hogy miért szenvednek állandó légvételi problémákkal ezek a kutyák. Hosszú távon akár végzetes állapot is kialakulhat már egy kánikulai napon is, vagy akár mély alvás közben, időskorban pedig egészen biztosan.

Az ilyen állatok esetében javasolt mielőbb, még kölyökkorban elvégeztetni a megfelelő vizsgálatokat és a lehetséges korrigáló beavatkozásokat, ez a legfőbb módja annak, hogy minőségi életet élhessen egy érintett kutya. Értelemszerűen az elhízás itt is súlyosbító tényező lehet, így erre is ügyelnünk kell élethosszig.

Ha mindez még nem lenne elég számukra, gyakoriak még esetükben a szemet érintő problémák is: könnyezés, melynek következtében orr-redő gyulladás, szárazszem betegség alakulhat ki, a szemek kidülledése miatt pedig gyakoribbak a szem sérülései is.

Allergiák

Ezek azok a problémák, amelyek örökölhetősége még nincs feltérképezve, pillanatnyilag bármilyen korú és fajtájú kutyát érinthetnek. Azt tudnunk kell viszont, hogy gyakoribb az immunrendszer megfelelő működését érintő alapbetegségek, problémák esetén, illetve hogy az allergia kialakulásához idő kell, ami egyedenként eltérő, ezért lehet, hogy van olyan állat, akit fiatal korától érint, míg más esetben később jelenik meg.

Nagyon fontos, hogy sokat tehetünk a megelőzés illetve a már kialakult betegség tüneteinek enyhítése érdekében azzal, ha az egyik legnagyobb szerepet játszó szervet az immunválaszban egészségesen tartjuk: ez pedig nem más, mint a vastagbél. Ennek érdekében kezdetektől fontos a jó minőségű, jól értékesülő összetevőket tartalmazó eledellel való táplálás és a szűrővizsgálat alapján történő belső parazitamentesítés már kölyökkortól kezdve. Kiemelten fontos a bélflóra integritásának megőrzése, szükség esetén hatékony probiotikummal és megfelelő diétával való regenerálása.

Hosszútávon egy allergiában szenvedő kutya esetén elengedhetetlen a megfelelően hatékony adjuváns gyógyszeres terápia alkalmazása és az allergének bevitelének minimálisra csökkentése. Ennek módjai többet között:

  • gyógysamponos rendszeres fürdetés
  • hipoallergén diéta az atópiás (környezeti allergének által okozott allergiás tünetek) problémák esetén
  • hipo- vagy anallergén** diéta táplálékallergiák esetén
  • külső paraziták elleni védekezés

Mindezeket természetesen a szakszerűen elvégzett diagnosztikai vizsgálatok után (intradermális bőrteszt, eliminációs diéta) alkalmazzuk a tünetek csökkentése érdekében.

Természetesen ezen kívül is számtalan fajtára, fajtajellegre jellemző problémával találkozhatunk, de ezek a legismertebbek. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy nem kell kétségbeesnünk akkor sem, ha kedvencünk ezek közül bármiben érintett, hiszen ma már számtalan lehetőségünk van mind a kezelésre, mind az életminőség javítására.

Tartsuk szem előtt, hogy a megelőzés, illetve az idejében történő diagnosztika és az élethosszig tartó megfelelő gondozás kulcsfontosságú abban, hogy társunk a lehetőségeihez mérten a leghosszabb, legboldogabb és a legjobb minőségű életet élhesse!

Írta: dr. Márton Kinga, állatorvos, a Gondos Gazdik szakértő csapatának tagja

Iratkozz fel a PRO PLAN® Gondos Gazdik Hírlevélre, amelyben hasznos tippeket és tanácsokat osztunk meg veled, szakértői csapatunk elkalauzol a kutya-gazdi világban, és elsőként értesülhetsz a PRO PLAN® akciókról, kedvezményekről is!

Feliratkozás: https://www.gondosgazdik.hu/hirlevel-feliratkozas/

https://cidd.discoveryspace.ca/index.html
 https://www.vet.cam.ac.uk/idid/
** hipoallergén: kis valószínűséggel allergiás reakciót kiváltó, az adott beteg által még sosem fogyasztott, egyféle állati fehérjét és egyféle növényi szénhidrátforrást tartalmazó eledel; kereskedelmi forgalomban kapható
anallergén: egyféle növényi vagy állati eredetű fehérjét és egyféle, fehérjétől tisztított szénhidrátforrást tartalmazó speciális diétás eledel, a fehérje allergenitását egy speciális eljárás, a hidrolizálás csökkenti, azáltal, hogy az immunrendszer számára „észrevehetetlen” méretűre alakítja az adott fehérjét; állatorvosi utasításra, felügyelet mellett etetendő